.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Állampolgárok

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Szabályozási háttér

Nyomtatóbarát változat
A megújuló magyar elektronikus közigazgatás a korábbi, informatika-vezérelt közelítéssel szakítva a jól használható, az ügyfél önrendelkezési jogát középpontba állító, szolgáltatásvezérelt szemléletet képvisel. Az új szabályozás nyomán számos új szolgáltatással bővül, olcsóbbá és kényelmesebbé válik az elektronikus ügyintézés, miután ügyfélközpontú, szolgáltatásvezérelt szemlélet lépett a korábbi erősen központosító, informatika-vezérelt szemlélet helyébe. 

Az új modell legfontosabb elvi pillérei

  • az ügyfél önrendelkezési jogának biztosítása;
  • az egységes azonosító helyett egységes azonosítás kialakítása;
  • a tisztán elektronikus működés feltételeinek, ennek részeként a papír–elektronikus működés átjárhatóságának megoldása;
  • elemi szolgáltatásokból építkezés.

Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások

Az alábbiakban az állam által kötelezően és a kizárólag az állam által nyújtandó szeüsz-ök felsorolása látható:
  • Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása
  • Iratérvényességi nyilvántartás
  • Kormányzati-hitelesítés szolgáltatás
  • Kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás
  • Központi azonosítási ügynök
  • ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
  • Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés
  • Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása
  • Papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása
  • Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer
  • Interaktív virtuális ügyfélszolgálat
  • Személyre szabott ügyintézési felület
  • Iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezési szolgáltatás
  • Központi érkeztetési ügynök
  • Központi kézbesítési ügynök
  • Az ügyfél ügyintézési cselekményekről történő időszaki értesítése
  • Biztonságos kézbesítési szolgáltatás
  • Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás
  • Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás
  • Összerendelési nyilvántartás
  • Elektronikus űrlap szolgáltatás

A legfontosabb jogszabályok

A változások legfőbb hozadéka, hogy a közigazgatásban is elérhetővé válnak más területeken (például az elektronikus banki szolgáltatásoknál) már megszokott magas színvonalú szolgáltatások és biztonsági szintek, megnyitva a kaput az innovatív, ügyfélbarát megoldások előtt. Az e-közigazgatás szempontjából az elmúlt időszak legfontosabb fejleménye, hogy a KIM előterjesztésében 2011. év végén az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási eljárásokról szóló törvény (Ket) módosítását, majd 2012 áprilisában megjelentek az azóta több ponton módosult végrehajtási rendeletei (82-85/2012-es kormányrendeletek). Ezzel megtörtént az e-közigazgatási eljárások jogszabályi környezetének felülvizsgálata, továbbá lehetővé vált az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztését és infrastrukturális, illetve szakmai és humánpolitikai hátterét biztosító kiemelt EKOP és ÁROP projektek megvalósítása.

Az elektronikus közigazgatás kialakításának egyik elengedhetetlen feltétele az állami adatbázisok felmérése és együttműködési képességének megteremtése, ennek jogi kereteit az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény fektette le. Szintén alapvető az elektronikus közigazgatás rendszereinek biztonságos működésének szavatolása, ennek hátteréül szolgál az új szabályozási környezetben a 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek információbiztonságáról.

Fontos fejlemény, hogy az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések a jövőben nem fogalmazhatnak meg olyan követelményt, amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás alkalmazását teszi kötelezővé: a jelenlegi központi elektronikus szolgáltató rendszer szolgáltatásainak - pl. ügyfélkapu, általános nyomtatványkitöltő - igénybe vétele nem lesz kötelező, alternatív szolgáltatási rendszereket jogszabályban meghatározott keretek között piaci szereplők és közigazgatási szervek is működtethetnek.

A szolgáltatások közötti interoperabilitás megteremtése és az ügyfelek érdekeinek védelme érdekében valamennyi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást (szeüsz) hatósági engedélyezési eljárás keretében kell engedélyeznie a BM keretében működő Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek.

A rendszer építőkövei: a szeüsz-ök
 
Az új szabályozás az informatikai rendszerek helyett a jól használható szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt, és ennek rendeli alá az informatikai rendszerek kialakítását és működtetését. Újdonságként került be a rendszerbe a „szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás” (szeüsz) fogalma; a szeüsz-ök voltaképpen az elektronikus közigazgatás kisebb-nagyobb építőkövei, olyan nélkülözhetetlen szolgáltatások és támogató rendszerek, amelyekből a legbonyolultabb ügytípusok elektronikus változata is összerakható.

Az új megközelítés alapgondolata az ügyfél önrendelkezési jogának tiszteletben tartása; az új szemlélet lehetővé teszi, hogy az ügyfelek (állampolgárok, vállalkozások) maguk határozzák meg, milyen mértékben élnek az elektronikus ügyintézés lehetőségével, és ehhez milyen adatokat, milyen hatóságnak milyen céllal bocsátanak a rendelkezésére (ez a „rendelkezési nyilvántartás” elnevezésű szeüsz). Az ügyfél „ügyintézési rendelkezés” keretében rendelkezhet arról, hogy a hatóságok milyen módon tartsanak vele kapcsolatot (papíron, elektronikusan, stb.). A hatóságoknak nyilvántartásba kell venniük e rendelkezéseket és minden hatóságnak a nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell felvennie a kapcsolatot az adott ügyféllel.  

Az esélyegyenlőség jegyében az ügyfelek természetesen nem kötelesek használni az elektronikus formát, de az új szabályozás lehetővé teszi az elektronikus és a papír irat közti egyszerű hiteles átalakítást, amivel függetleníti a belső működést a külső kapcsolattartástól. A „papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása” elnevezésű szeüsz lehetővé teszi, hogy pl. egy hiánypótlásként benyújtandó iskolai bizonyítványt ne kelljen ténylegesen beküldeni vagy a hivatalban bemutatni; e helyett elég a postára elvinni, ahol a közigazgatás számára hiteles elektronikus másolatot készítenek, majd a hatóság számára benyújtják azt. A folyamat visszafele is működik: az „elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása” során a hatóságoknál keletkező elektronikus dokumentumokat a papír alapú kapcsolatot igénylő ügyfélnek a hatóság hiteles papír alapú másolatban kézbesítheti (ezt hívják hibrid kézbesítési és konverziós rendszernek).

Óriási előrelépés, hogy az elektronikus aláírással már rendelkező ügyfelektől az ezek fogadására felkészült hatóságok elektronikusan, akár elektronikus levélben is befogadják az aláírt beadványokat. Lehetővé válik továbbá a gépi elektronikus aláírások kibocsátása: minden hatóságtól kimenő dokumentumot automatikusan, emberi közreműködés nélkül aláírhat az erre kialakított informatikai rendszer, így az a hatóság nyilatkozatának tekinthető. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól (Ket) szóló 2004. évi CXL. törvény, továbbá a 83, valamint a 84/2012. (IV. 21.) korm. rendelet szabályozza.. A kötelező állami szolgáltatásokat alapvetően három nagy állami szervezet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a Magyar Posta nyújtja.