.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Állampolgárok

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Miért jó az e-közigazgatás az állampolgárok számára?

Nyomtatóbarát változat
Az információs és kommunikáció technológiák fejlődése, az internet elterjedése megváltoztatta az emberek, vállalkozások, közösségek mindennapjait. E változások nem kerülhetik el az állam működését, illetve a közigazgatás szervezését sem: eljött az ideje, hogy a közigazgatás valóban ügyfélbarát elektronikus szolgáltatásokkal javítsa működése hatékonyságát és ügyfelei elégedettségét.

Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások ötszintű uniós rendszere

  • Első szint: Információ – az ügyintézés elindításához szükséges információk online elérhetősége;
  • Második szint: Egyirányú interakció – az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok a weboldalról letölthetők vagy online megrendelhetők (de elektronikus formában nem küldhetők vissza);
  • Harmadik szint: Kétirányú interakció – a formanyomtatványok online kitölthetők vagy elektronikusan beküldhetők;
  • Negyedik szint: Teljesen elektronikus ügyintézés – az ügy teljes egészében (az online fizetést is beleértve) elektronikus úton intézhető;
  • Ötödik szint: Proaktivitás – a rendszer előre jelzi egy okmány lejárati idejét és arról időben értesítést küld az ügyfélnek.
 
A hatékony, olcsó és ügyfélbarát közigazgatás kialakítása, illetve a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése iránti igény világszerte a korábbi közigazgatás-szervezési és működési gyakorlat újragondolására késztette a kormányzatokat. A közigazgatás átszervezése és a szükséges reformok bevezetése egybeesik az infokommunikációs technológiák, eszközök és szolgáltatások néhány évtizede megindult szédítő tempójú fejlődésével.  

A közigazgatás megújításának szándéka, illetve az internetes szolgáltatások széles körű elérhetővé válása együttesen teremtette meg a kényelmesebb, hatékonyabb és takarékosabb elektronikus közigazgatás – röviden az e-közigazgatás – lehetőségét.

A lakosság elégedettsége, a vállalkozások hatékonysága és a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, hogy az állami ügyintézés minden szinten egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon. A világos feladatmegosztás és az ezzel arányos feladatfinanszírozás mellett ennek fontos feltétele, hogy a közigazgatás belső folyamatai áttekinthetőek és kiszámíthatóak, az ügyfelek által igénybe vett szolgáltatások pedig az ország minden pontján könnyen és azonos minőségben elérhetőek legyenek.

A lakosság és a vállalkozások esetében könnyű belátni az előnyöket: kevesebb sorbanállás, kevesebb elvesztegetett idő, nagyobb transzparencia, csökkenő bürokrácia. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások azonban nem csak a lakossági és üzleti igénybe vevők ügyintézési terheinek csökkentésével erősítik a versenyképességet, hanem a közigazgatás jobb és hatékonyabb működésének támogatásával is; a folyamatok egyszerűsítésével és átláthatóvá tételével hozzájárulnak ahhoz, hogy a közigazgatás az eddiginél takarékosabb működés mellett is képes legyen a korábbiaknál jobb minőségű szolgáltatások nyújtására. 

 
Az e-közigazgatás sikertényezői
 
Ahhoz, hogy az e-közigazgatás körébe sorolható fejlesztések az állam, illetve a felhasználók oldalán egyaránt tényleges megtakarításokat eredményezzenek, teljesülniük kell az e-közigazgatás sikerkritériumainak: az infrastruktúra és a szolgáltatások rendelkezésre állása mellett szükség van felkészült és motivált emberekre a közigazgatásban, illetve nyitott és tájékozott felhasználókra a lakosság és a vállalkozások körében.
 
Az e-közigazgatás sikertényezői

A Eurostat adatai szerint 2010-ben a lakosságnak nyújtott közszolgáltatások 77 százaléka volt elérhető Magyarországon teljesen online módon (az uniós átlag ezt mintegy 4 százalékponttal haladta meg). E listán hazánk a vizsgált 31 ország közül 2010-ben a 19. helyet foglalta el, a listavezető Ausztriában a teljesen online hozzáférhető szolgáltatások aránya 100%.

A vállalkozásoknak nyújtott teljesen online e-közszolgáltatások aránya, 2010 (%)


Az állampolgároknak nyújtott teljesen online e-közszolgáltatások aránya, 2010 (%)
Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2012

A vállalkozások számára teljes körüen online nyújtott e-közszolgáltatások aránya a csaknem 90 százalékos uniós átlaggal szemben hazánkban mindössze 50 százalék volt 2010-ben. Az unióban az e-közigazgatási szolgáltatások összetettsége és kifinomultsága (szofisztikáltsága) évről évre javul, ugyanakkor az egyes tagországok között továbbra is jelentős különbségek vannak. Magyarország e téren is az uniós átlag alatt teljesít.

2012 óta az unió egy új módszer szerint végzi a tagállamok elektronikus közigazgatási fejlettségének mérését, mely új szempontokkal bővítette ki az eddigi méréseket. Az „ügyfélközpontúság”-ot elemezve az online elérhetőségen (és annak szofisztikáltságán) túl minőségi szempontok (pl. egyértelmű használat, interaktivitás, támogatás/segítség mértéke) is elemzésre kerülnek, online használhatóság néven. A 2014-ben kiadott legutolsó ilyen értékelés alapján hazánk mind online elérhetőség (45), mind pedig az online szolgáltatások használhatósága (48) tekintetében elmarad az Uniós átlagpontszámoktól (72 illetve 67).

Az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevétele szempontjából kedvezőbb a helyzet: 2014-ben a 16-74 év közötti korosztály 49%-ának volt valamilyen online kapcsolata közintézményekkel, ami 2 százalékponttal magasabb, mint az EU28 átlaga. A vállalkozások tekintetében mintegy 4%-os lemaradás tapasztalható az EU átlagtól. A hazai internet-használatra ugyanakkor általánosan jellemző, hogy a felhasználók többnyire alapszintű szolgáltatásokat (például információgyűjtés, újságolvasás) vesznek igénybe, a tranzakciós szolgáltatások (például elektronikus banki szolgáltatások, e-kereskedelem) használatát sokan tudatosan, míg mások ismeretek hiányában kerülik.
 
Egy hazai felmérés szerint a magyar vállalkozások jelentős többsége mindennapi ügyintézései során találkozott már az e-közigazgatás valamely formájával, azonban több mint negyedük mindeddig kizárólag az ügyintézés hagyományos csatornáit vette igénybe.

Az ügyintézés igénybevétele a magyar vállalkozások körében ( megkérdezettek %-ában)
Forrás: KSH/Nézőpont
 
Az elmúlt években a hazai e-közigazgatási fejlesztések túlnyomó többségének pénzügyi hátterét biztosító Új Széchenyi Terv (ÚSZT) külön operatív programot szentelt az elektronikus közigazgatás fejlesztésének (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program - EKOP), illetve az államreform kérdésének (Államreform Operatív Program - ÁROP), amelynek részét képezik az elektronikus közigazgatás fejlesztésével összefüggő humánerőforrás és szervezeti fejlesztések is. 

Néhány fontosabb, az előző fejlesztési időszakban megvalósult e-közigazgatási fejlesztés

A következő hét éves Európai Uniós tervezési ciklusban az Új Széchényi Terv helyére a Széchényi 2020 kezdeményezés lép. A következő fejlesztési időszak főbb irányait  a közigazgatási reform alapjait lefektető Magyary Program folytatásának tekinthető, a Kormány által 2015. elején elfogadott Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia foglalja össze, a fejlesztések pénzügyi hátterét (az EKOP/ÁROP-hoz hasonlóan) főként a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) fogja biztosítani.