.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Állampolgárok

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Kormányhivatalok

Nyomtatóbarát változat
A területi közigazgatás 2010-ben elindított reformjának első lépésében, 2011 elején jöttek létre a fővárosi és a megyei kormányhivatalok, majd ezek szervezeti egységeiként 2013 januárjában kezdte meg működését a 198 járási (és fővárosi kerületi) hivatal.

A kormányhivatali rendszer jogi háttere

A kormányhivatalok szervezetére és feladatkörére vonatkozó alapvető szabályokat
  • a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény IV. fejezete,
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény, illetve
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) korm. rendelet határozta meg.
A rendszer finomhangolása 2015. első felében a következő szabályok mentén történt:
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet,
  • a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet,
  • az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény,
  • és a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény. 

A járási hivatalok rendszerének jogi háttere

A járási hivatalokra vonatkozó törvényi szabályozást szintén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (20/A–20/F §-ok) rögzíti. A törvényben adott szabályokat a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) korm. rendelet rendelkezései egészítették ki. A fenti, kormányhivatalokról szóló ismertetőben leírt, 2015. áprilisától hatályba lépő változások a járási hivatalokra is vonatkoznak. 
A kormányhivatali rendszer első szintjét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei alkotják. A kormányhivatali rendszernek ez a szintje 20 szereplős: 19 megyei és 1 fővárosi kormányhivatal alkotja. A kormányhivatalok szervezeti felépítésére a megalakulásukkor hármas funkcionális tagoltság volt jellemző:
  • törzskari egység,
  • ágazati szakigazgatások,
  • integrált ügyfélszolgálat.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokat a miniszterelnök által kinevezett kormánymegbízott vezeti. A megyei kormányhivatalokhoz integrált ügyfélszolgálatok (Kormányablakok) tartoznak.
 
Járási (és kerületi) hivatalok

A területi közigazgatás megyei/fővárosi kormányhivatalok alatti szintjét a járási/kerületi hivatalok jelentik. A járások régóta a magyar közigazgatás alapvető területi egységeinek számítottak, 1983-ban azonban a járási rendszert felszámolták. A járások kialakításának (visszaállításának) igénye a rendszerváltás után először a 1299/2011. (IX. 1.) korm. határozatban fogalmazódott meg. A központi közigazgatás járási szintje az e kormányhatározatot követő jogalkotási és szervezeti intézkedésekkel 2013. január 1-jével alakult ki.

A járási (kerületi) hivatalok a megyei és a fővárosi, és kormányhivatalok szervezeti egységeiként jöttek létre 2013. január 1-jén. A rendszer kialakítása az alábbi célokat szolgálta:
  • a területi államigazgatás újjászervezése,
  • az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez telepítése,
  • az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása,
  • az államigazgatási és önkormányzati feladatok területi szintű, egyértelmű elválasztása.
A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést. Az is elvárás volt, hogy a jelenleg létező ügyintézési helyszínek (jellemzően okmányirodák) lehetőség szerint maradjanak meg – ezek képezik a Kormányablakok hálózatának alapját. A fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen nyílt járási hivatal. A járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat (az önkormányzati okmányirodák a járási hivatalokba integrálódtak), gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését vették át a településektől. A szakigazgatási ügyek közül elsőként a munkaügyi, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző, valamint a földhivatali ügyek intézésének lehetősége jelent meg járási szinten.

A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja. A járási hivatalok felépítése követte a megyei kormányhivatalok struktúráját, szervezeti felépítését:
  • járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett törzshivatal,
  • járási szakigazgatási szervek,
  • integrált ügyfélszolgálatok.

A kialakított rendszer finomítása és a további integráció érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalok átalakításának koncepcióját az Államreform Bizottság jóváhagyta, annak végrehajtása 2015. év I. félévében megtörtént. 2015 . április 1-jétől a szagigazgatási szervekből kormányhivatali főosztályok, a járási szinten működőkből pedig osztályok alakultak. A kormányhivataloknál egy-egy főosztály több korábbi szakigazgatási szerv feladatát látja el, az addigi 15 szakigazgatási szervből és a törzshivatalból összesen 10 főosztály jött létre. Az átszervezés fő célja a gyorsabb, ügyfélközpontú ügyintézés (elsősorban a 21 napos ügyintézési határidők szavatolása, mely a szakhatósági eljárások miatt nem mindig volt tartható) és a költségtakarékos működés felé történő újabb előrelépés.
 
Az átalakítás során a következő szakhatóságok integrálódtak a hivatalba: Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági Szerv, Erdészeti Igazgatóság, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Földhivatal, Földművelésügyi Igazgatóság, Igazságügyi Szolgálat, Közlekedési Felügyelőség, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Munkaügyi Központ, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szociális és Gyámhivatal, Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv.
 
A kormányhivatalokhoz emellett új, eddig más szervek által ellátott feladatok is kerültek. Ezek a területek:
  • a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, továbbá
  • a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai,
  • az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, valamint
  • a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai.