.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Állampolgárok

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Kormányablakok

Nyomtatóbarát változat
Az ügyfelek jobb kiszolgálása és a közigazgatás hatékonyságának növelése érdekében – a „Jó állam” koncepcióval összhangban – került sor a területi közigazgatás átalakítására. Az új kormányhivatali és járási hivatali rendszer a közigazgatási ügyek jelentős részét egy helyen, a Kormányablakban teszi intézhetővé, ahol a rendszer teljes kiépülését követően több mint 2000-féle egyedi ügyet lehet majd intézni, illetve elindítani. 

A Kormányablakok jogi háttere

Az új ügyfélszolgálati kiszolgálási struktúra szabályozási háttere az alábbi lépésekkel vált teljessé:
  • a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) korm. rendelet a megyei és fővárosi kormányhivatal számára elrendelte a Kormányablak mint integrált ügyfélszolgálat működtetését;
  • a 218/2012. (VIII. 13.) korm. rendelet a Kormányablakokat a járási hivatalok szervezeti egységeként határozta meg, ezzel jelentősen kibővítve a Kormányablakok hálózatát;
  • a közigazgatási eljárásokról szóló törvény (ket.) 2012-es módosítása bevezette az „integrált ügyintézési pont” kiterjedt értelmezését és a Kormányablak fogalomhoz rendelte azt;
  • a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet rögzíti a kormányablakok illetékességét, az ügykörszinteket és a kormányablak eljárásának szabályait, valamint a kormányablakban intézhető ügyeket.

Hatékony és ügyfélbarát közigazgatás

Világszerte napirenden van a közigazgatás hatékony és olcsó működtetése, az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése, átláthatóságának és közérthetőségének biztosítása, az sélyegyenlőség megteremtése, a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése, és a technológiai fejlődés által biztosított fejlesztési lehetőségek célszerű és költséghatékony kiaknázása.
Magyarországon a Magyary Programban körvonalazott átfogó szemléletbeli és rendszerszintű változtatások eredményeként jelentősen átalakult a területi közigazgatás rendszere. Ennek keretében az okmányirodai és szakhatósági ügyfélszolgálati feladatokat fokozatosan a Kormányablakok veszik át. 
A területi közigazgatás átalakítása (a Kormányablakok és a járási hivatalok rendszerének létrehozása) során a megyei és járási hivatalok ügyfélszolgálataiként jöttek létre a Kormányablakok, a mindennapi ügyintézés új helyszínei. Az ügyfelek számára a megújított közigazgatási rendszer legfontosabb előnye, hogy a kormányablakokon keresztül biztosítja számukra a korábban széttagolt, párhuzamosan működő területi szervek irodái helyett az egy helyszínen történő ügyintézést: egy kormányablakban egyaránt lehet például ügyfélkaput nyitni, vállalkozásokkal, nyugdíjjal, egészségbiztosítással kapcsolatos ügyeket intézni, családi pótlékot, gyest igényelni vagy általános tájékoztatást kérni.

A Kormányablakok rendszerének kiépülésével megvalósul az egyablakos ügyintézés: egyetlen helyszínen intézhetővé (vagy legalább elindíthatóvá) válik a legtöbb közigazgatással kapcsolatos ügy – és amit nem lehet helyben elintézni, azzal kapcsolatban is részletes tájékoztatást kapnak az ügyfelek. A rendszer teljes kiépülését követően országszerte 300-nál is jóval több kormányablak várja majd az ügyfeleket. A századik Kormányablak 2015. első felében nyílt meg, ez a szám 2015 végéig várhatóan 280-ra emelkedik.
A Kormányablakok tervezett elhelyezkedése
Forrás: KIM, 2013

A Kormányablakokban modern, barátságos környezetben,  teljesen akadálymentesített helyszíneken felkészült és tapasztalt ügyintézőkkel várják az ügyfeleket. 2014. december 1-től a kormányablakok nyitva tartása idejét megyénként és kerületenként a kormányhivatalok határozzák meg, ugyanakkor a hétfői és a csütörtöki nyitva tartás egységes maradt: hétfőn 7 és 17 óra, csütörtökön pedig 8 és 18 óra között tart nyitva minden kormányablak.  Az Ön lakóhelyéhez legközelebbi Kormányablakot ITT találja meg.

Az ügyintézési pontok sűrűsége mellett az ügyfelek kényelmét szolgálja, hogy
  • a nagyobb vasútállomásokon is nyílnak kormányablakok;
  • települési ügysegédi hálózat jön létre az olyan kisebb településeken, ahol az elintézendő ügyek száma nem indokolja a folyamatos jelenlétet;
  • mintegy 40 kistelepülésen a Magyar Posta az Agora projekt keretében a helyi posta ügyfélterében elhelyezett érintőképernyős kioszkok, illetve a leggyakoribb élethelyzetekben szükséges ügyintézésben jártas postai alkalmazottak segítségével támogatja a lakosság tájékoztatását, illetve – ahol lehetséges – az ügyindítást.
A Kormányablakoknál a teljes körű kiépítést követően az ügyfelek választhatnak majd, hogy a megfelelő személyi azonosítást követően az ügyintézést táblaszámítógép (tablet) segítségével, teljes egészében elektronikusan szeretnék ügyeiket intézni (vagy legalább elindítani) vagy ragaszkodnak a nyomtatott dokumentumokhoz. A Kormányablakoknál a tabletek magas biztonsági követelményeket kielégítő Wi-Fi rendszer segítségével kapcsolódnak a háttérrendszerekhez. Az egyablakos, de többcsatornás kialakítás követelménye azon a felismerésen alapul, hogy az ügyfelek igénye eltérő; az irodai személyes ügyfélfogadás a legköltségesebb az ügyintézési lehetőségek közül, míg a tisztán elektronikus megoldás a legolcsóbb. Az ügyfélkiszolgálást ezért úgy kell kialakítani, hogy az irodai kapcsolattartáson kívül a telefonos és elektronikus lehetőségek is – ahol ez értelmezhető és indokolt – elérhetővé váljanak az ügyfelek számára. A kormányablaki ügyintézők munkáját és az ügyfelek tájékozódását egy központi Tudástár támogatja, amely valamennyi ügy részletes leírását, jogszabályi hátterét, élethelyzet alapú csoportosítását és a leggyakrabban felmerülő kérdéseket is tartalmazza.

A szemléletváltás keretében a Kormányablakok és a mögöttes szolgáltatások olyan „új ügyfélélmény” elérésére alkalmas, integrált, az ügyfelek számára a rugalmas és hatékony ügyindítást és ügyintézést biztosító rendszert alkotnak, amely maximálisan kihasználja az elektronikus közigazgatásban és ügyintézésben rejlő versenyképességi és társadalmi (esélyegyenlőség, életminőség, infokommunikációs készségek és képességek stb.) előnyöket. A Kormányablakok rendszerének kialakításához a közigazgatás informatikai hátterét is át kellett alakítani. A rendszer heterogenitása számos problémát okozott már korábban is: a különböző műszaki megoldásokkal kialakított szakrendszeri szolgáltatások és az ezeket támogató alkalmazások egyetlen célja az adott szakrendszer – sokszor még azon belül is csak egy részleg – munkájának segítése volt, azaz nem valósult meg az úgynevezett „interoperabilitás”, a rendszerek együttműködése. Ahhoz viszont hogy a Kormányablakok rendszere valóban az eddiginél hatékonyabb ügyintézést tegyen lehetővé, az infrastrukturális háttér és az informatikai háttérfolyamatok átalakítása is elkerülhetetlen volt.

A Kormányablakokról és az ott intézhető ügyekről bővebben ITT olvashat.